Március 15.

– Marosvásárhelyi ünnepségsorozat –

Az ünnepről

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítójává, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig.

Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön.

Az 1848-as év januárjától forradalmi hullám indult Európában. Itálián, Franciaországon, német államokon söpört végig.

Az európai forradalmak jelentőségét Kossuth ismerte fel. 1848. március 3-i felirati javaslatában jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, felelős magyar kormányt követelt. A forradalom nem áll meg a Birodalom határainál, s akkor már késő – érvelt. Igaza volt. Március 11-én Prágában, két nappal később Bécsben is kitört a forradalom. Az országgyűlés elfogadta a felirati javaslatot, és 15-én reggel küldöttséget menesztett Bécsbe, a tervezett törvények előszentesítésére. Akkor még nem tudták, hogy Pesten is kitört a forradalom. Petőfi, Jókai, Vasvári Pál, Irinyi József és a Pilvax-kör többi tagja az azonnali cselekvés mellett döntött.

Március 15. Reggel 06:00 óra

Hűvös, esős, barátságtalan idő van Pesten, nem éppen a legalkalmasabb egy népfelkelésre. Viszont ma tartják az országos vásárt, így sokan vannak a városban. Radikális, izgága fiatalok azonban sokat várnak ettől a naptól…

 

Reggel 9:00 óra

A Pilvax kávéházban gyülekeznek a fiatalok. Havas eső esik.

9:30 – Megjönnek Petőfiék. 12 pontban összegyűjtötték az ifjúság kívánságait Mit kíván a magyar nemzet címen. A költő írt egy gyújtó hangú, könnyen megjegyezhető verset is erre a napra.

10:00 – Sorra járják az egyetemeket, hogy csatlakozzanak hozzájuk a diákok. Sikert arat Petőfi Sándor verse, a refrént a költővel együtt harsogják a hallgatók: „a magyarok istenére, esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!”

 

11:30 – Egyetem tér. Terjeszteni akarják a 12 pontot és a Nemzeti dalt, hogy mindenki elolvashassa. Normális esetben engedélyt kell kérni a censortól, hogy kinyomtathassák a nyomdában, de most már ötezren összegyűltek, nem mennek át ezért Budára. Petőfi javasolja, hogy foglalják le Landerer nyomdáját.

12:00 – Landerer Lajos nyomdatulajdonos a látszat kedvéért tiltakozik, mert nincs engedély a 12 pont nyomtatására, de tudja jól, hogy az ötezer emberrel nem akadékoskodhat. Munkába állnak a nyomdászok, nyomják a 12 pontot és a Nemzeti dalt.

 

15:00 – Tízezren gyűltek össze a Nemzeti Múzeum elé hirdetett gyűlésre, sok vidéki az országos vásárnak köszönhetően van itt.

16:00 – A tömeg elindul a Múzeum-kertből a Városházára. Némi győzködés után a tanácsnokok aláírják a 12 pontot, üdvrivalgás.

 

16:30 – Irány Buda, ott székel a helytartótanács! Vajda János költőt követi a nép. A tömeg egyre duzzad, már lehetnek vagy húszezren és egyre izgatottabb. Ki akarják szabadítani az ott raboskodó Táncsics Mihályt! Átkelnek a hajóhídon.

 

17:00 – Táncsics Mihály szabad! Öt perc tárgyalás után az osztrák helytartó kiengedi a hírlapírót. Táncsicsot sajtóvétség és izgatás miatt tartották fogva tavaly óta

 

Erőszak és vér nélkül győzött a forradalom. A Helytartótanács vezetői teljesítették a tüntetők követeléseit. Este a Nemzeti Színházban ünnepi hangulatban adták elő a korábban betiltott Bánk bánt.

Az események felgyorsultak. V. Ferdinánd jóváhagyta a készülő törvényt és Batthyány Lajost kinevezte az első független magyar miniszterelnöknek. Az új törvényhozás a népképviseleti országgyűlés lett, cenzusos választójog alapján. Felszámolták a kiváltságokat, felszabadították a jobbágyságot, rögzítették a szabadságjogokat.

Úgy tűnt mintha minden rendben lenne. Sőt Erdéllyel is kimondták az Uniót.

1848. szeptember 11-én Jellasics horvát csapatokkal átlépte a határt. Császári hadak is biztosították támadását. Móga János Pákozdnál állította meg a főváros ellen támadókat. Szeptember 29-én átesett a tűzkeresztségen az újoncokból álló magyar honvédsereg. Mire Kossuth határozott fellépésére megindultak csapataink, az újabb bécsi forradalom is elbukott. Windischgrätz (ejtsd: vindisgréc) Prága és Bécs után Schwechatnál (ejtsd: svehátnál) is győzött október 30-án. Új helyzet állt elő.

A Délvidék után Erdélyben robbant ki nemzetiségi harc. A császári katonaság támogatta a román felkelést. Csak a székelyeknek köszönhető, hogy a román–osztrák csapatok nem jutottak ki az Alföldre. A fordulatot Bem József kinevezése hozta. A lengyel szabadságharcos tábornok 1849 márciusára kiverte az osztrákokat és a segítségükre érkező oroszokat.

A katonai győzelmek mellett az uralkodónak adott politikai válasz a függetlenség kikiáltása és a trónfosztás volt. Ezért lett Kossuth kormányzó-elnök, Szemere Bertalan pedig miniszterelnök.

A győztes Görgei felszabadította Budát, s ezzel az egész országot is. Rövid időre.

Ferenc József ebben a helyzetben a Szent Szövetség utolsó mentsvárához fordult: I. Miklós orosz cártól kért segítséget. Két irányból érkezett a túlerő, ezért a harmadik támadás legyőzhetetlennek bizonyult. A reménytelen helyzetben Görgei 1849. augusztus 13-án Világosnál, letette a fegyvert.

Program

16.00Néptáncos hívogató
Helyszín: Városszerte

16.00Emlékünnepség és koszorúzás
Az ünnepség díszmeghívottja: Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
Helyszín: a Postarét

18.30ünnepi Kormorán koncert
Helyszín: a Marosvásárhelyi vár

16.00Fiatalok felvonulása
Indulás: a Bernády szobor elől

17.00A mi március 15-énk Rendhagyó emlékünnepség a Postaréten

19.00Könyv és gyertya gálaest Sebestyén Márta és barátai ünnepi koncert
Helyszín: a Kultúrpalota nagyterme

21.00Forradalmi Rímek másképp
Helyszín: a Jazz&Blues Klub

2019.

2019. március 15. – A mi március 15-énk 

Fotók: Velicsek László Miklós

2019. március 14. – Emlékünnepség és koszorúzás

2018.

2018. március 15. – Slam poetry est

2018. március 15. – Emlékünnepség és koszorúzás

2018. március 13. – “Forradalmi rímek” szavalóverseny

2018. március 13. – Néptáncos hívogató 

2019.

2019. március 15. 

A mi március 15-énk

2019. március 14.

Emlékünnepség és koszorúzás

2019. március 13.

Hívogató flashmob

Marosvásárhelyet ellepték a táncosok. Minden negyedben hívogató csapatok adták hírül az ünnepet. Mindenkit szeretettel várunk a nemzeti ünnepünk alkalmából szervezett eseménysorozatra.Március 14. - 16.00 - Postarét - Koszorúzással egybekötött ünneplésMárcius 14. - 18.30 - Vár - Ünnepi Kormorán koncertMárcius 15. - 16.00 - Bernády szobor - Ünnepi menetMárcius 15. - 17.00 - Postarét - A mi március 15-énk (a fiatalok ünnepe)

Publicată de RMDSZ, Marosvásárhely pe Miercuri, 13 martie 2019

Néptáncos hívogató 

2018.

2018. március 15. 

2018. Március 15.- Postarét

2018. Március 15.- Postarét

Publicată de RMDSZ, Marosvásárhely pe Joi, 15 martie 2018

Emlékünnepség és koszorúzás

2018. március 14. 

Talpra, magyar!

Szeretettel várunk 2018. március 15-én 16.00 órától a Postaréten! Talpra, magyar!

Publicată de RMDSZ, Marosvásárhely pe Miercuri, 14 martie 2018

Néptáncos hívogató  

A Rendhagyó Történelemóra előadásai

Az 1848-as forradalom általános kerettörténete

Az 1848-as forradalom erdélyi sajátosságai

Az 1848-1849-es szabadságharc

A Zanza.tv előadásai

Az 1848-as forradalom Magyarországon

A magyar szabadságharc története 1848–49-ben

Citatum